Kijött az új, 5 éves Prémium Magyar Állampapír ismertetője, aminek leglényegesebb eleme, hogy a korábban kibocsátott sorozatok által, infláció felett biztosított 1,4%-os kamatprémium 1,25%-ra csökken. Ez azt is mutatja, hogy az adósságkezelő az infláció emelkedésével kalkulál.
Bár a tavalyi lejáratok miatt összességében csak 98 milliárd forinttal nőtt egy év alatt a lakossági állampapírok állománya, a lakossági számlákon több mint ezermilliárdos volt a bővülés. A friss adatok is egyértelműen a szuperállampapír fölényét hirdetik, de nagy volt az utóbbi hónapokban a kereslet az inflációkövető papírok iránt is. Alábbi cikkünkben összeszedtünk néhány érdekes ábrát a lakossági állampapírok tavalyi évéről.
Ezermilliárd forintnyi nettó állománybővüléssel kalkulál idén az ÁKK a lakossági állampapírok piacán, és ez inkább csak konzervatív becslés. Az biztos, hogy idén is a szuperállampapír iránti kereslet hajtja majd a lakossági papírok szekerét, de meglepetést hozhat az inflációkövető állampapír is, és idén talán bejöhet a képbe a nyugdíjkötvény, mint új lakossági konstrukció.
Jövőre mintegy 1000 milliárd forintos nettó állománybővüléssel kalkulál a lakossági állampapírok piacán az ÁKK, köszönhetően részben annak, hogy 2021-ben kevesebb papír fog lejárni. Ha ez bejön, akkor jövőre átlépheti a 10 ezermilliárd forintot a lakossági állampapírok állománya.
Tállai András az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy már 236 ezer gyermeknek van Babakötvénye, egyben felhívta a figyelmet, hogy az évente a befizetések után járó tíz százalékos, maximum hatezer forint éves állami támogatáshoz a befizetésnek december 31-ig meg kell érkeznie a Babakötvényhez tartozó Start számlára.
Egy új normarendszer van születőben, amihez előbb-utóbb az egész piac alkalmazkodni fog és be fog épülni a vagyonkezelésbe – mondta el az egyre népszerűbb, fenntarthatósági elveken (ESG) alapuló befektetésekre utalva Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember a Portfolio-nak adott interjúban kitért arra is, hogy az elmúlt években stagnált a befektetési alapok állománya, ami nagyban magyarázható a lakossági állampapírok elszívó hatásával. Ugyanakkor az is látszik, hogy mostanra szinte mindenki portfóliójában van már egy nagy adag MÁP+, e mellé keresnek majd alternatív megtakarítási eszközöket az emberek. Az Amundi vezére beszélt arról is, itthon milyen újítások jönnek ESG kapcsán a magyar alapoknál és melyek lesznek a befektetések világát leginkább meghatározó trendek.
Szinte egyöntetű a magyar megtakarítási piaci szakemberek véleménye arról, minek volt a legnagyobb hatása az utóbbi 10 évben a szektorra: a MÁP+ bevezetése olyan eseményeket utasított maga mögé, mint a brókerbotrányok, a koronavírus vagy a svájci frank elszállása. A Portfolio Öngondoskodás konferenciáján a résztvevők azt is elárulták, mit gondolnak a jóléti alapok ötletéről, mennyit tudnak nyugdíjra félretenni, és mit gondolnak a forint jövőjéről.
Jelentősen átírta a lakásvásárlási szokásokat és szempontokat a koronavírus elterjedése, ma már a kertkapcsolat, pakolhatóság, külön dolgozószoba aranyat érhet. Ugyanakkor a lakás bérbeadásából származó hozamok jelenleg csak kevés helyen haladják meg Magyarországon a MÁP+ által kínált 5%-ot. A Portfolio délutáni online rendezvényén szó volt arról, miért lehet a lakossági állampapír fontos megtakarítási eszköz és miért válik egyre meghatározóbb befektetéssé a kortárs műtárgy.
Bár a termék már megvan, a koncepció kész, egyelőre nem lesz nyugdíjkötvény – mondta el Kurali Zoltán, az ÁKK vezére a Portfolio Öngondoskodás 2020 konferenciájának vezérpaneljében. A megtakarítási piaci felsővezetők is többnyire egyetértenek abban, hogy az elmúlt 10 év legfontosabb piaci innovációja a MÁP+ megjelenése volt. Szó esett arról is, hogy a tavaszi koronavírus-válság rengeteg lehetőséget teremtett a piacokon, a második hullámra pedig mindenki felkészítette a tevékenységét.
Részben az infláció emelkedésétől való félelem lehet az oka annak, hogy szeptemberben közel 50 milliárd forinttal bővült az inflációkövető prémium állampapír állománya. Ilyen nagy mértékű állománynövekedést idén most először könyvelhet el a papír. A számok alapján szép lassan kapaszkodik vissza a lakossági papírok állománya, de még most sem sikerült visszatérni a koronavírus-válság előtti szintekhez.
Hiába mutatott rekord keresletet idén eddig a lakosság a részvénybefektetések iránt, a részvényekben lévő háztartási vagyon még mindig kevesebb, mint tavaly év végén volt. Ez azt mutatja, hogy nem nagyon tudták jól elkapni a tőzsdei hullámokat a magyarok. A befektetési alapok a visszatérő kereslet ellenére is nyögik még a koronavírus tavaszi hatásait, az állampapír-vásárlás viszont visszatért a koronavírus előtti szintekhez.
A MÁP Plusz első évének tapasztalatait bemutató cikksorozatunk aktuális része a koronavírus okozta turbulenciák következményeire fókuszál. Azt gondoljuk, hogy a válságtapasztalatok is igazolták egy korábbi cikkünk központi állítását: nem csak a kisbefektetőknek, az államnak is jó befektetés a szuperállampapír. Míg több más eszközön jelentős vagyonvesztést szenvedett el a lakosság, addig a MÁP Plusz stabil pozitív hozamot garantált a kritikus időszakban is. Emellett az állam számára érdemi válságkezelési mozgásteret teremtettek a kedvező sérülékenységi mutatók és a nagybani piacinál stabilabb finanszírozás. Sokak várakozásaival ellentétben a szuperállampapír bevezetése a példátlan „korona válság” legdurvább heteiben sem sült el visszafelé, sőt...
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közüljük.
Kijöttek a friss MÁP+-jegyzés adatai, e szerint múlt héten a papírra összesen közel 32 milliárd forintnyi jegyzés érkezett be, ezzel a szeptembert mintegy 185 milliárddal zárta a szuperállampapír.
A MÁP Plusz első félévének erős értékesítése után nem telt el sok idő, hogy a papírnak újra bizonyítania kelljen. A koronavírushoz kötődő piaci turbulencia kihívásaival szemben a MÁP Plusz azonban jól vizsgázott, és továbbra is a legkeresettebb lakossági megtakarítási termék maradt. Ezen tapasztalatok fényében áttekintjük a MÁP Plusz eddigi bő egy éves pályafutását: jelen cikkünk a koronavírus válságig tartó első 9 hónap tapasztalatait elemzi, amely alapján azt gondoljuk, hogy a MÁP Plusz „nyugodt” pénzpiaci és gazdasági környezetben jól teljesített. Következő cikkünkből pedig kiderül majd, hogy az új papír a járvány okozta piaci bizonytalanság idején is ütésállónak bizonyult.
A lentiekben a MNB munkatársainak írását közöljük.
Kiderült: nagyon nehéz kirobbantani az embereket a bankbetétekből, Európa-szerte csak kevés országban történt előrelépés ez ügyben. Érdekes, hogy míg az utóbbi években a legtöbb európai ország lakosa leépítette kötvénybefektetéseit, a magyarok kilőttek: sehol máshol nincs olyan nagy arányban kötvénybefektetés a lakosság megtakarításai között Európában, mint itthon. Rossz hír viszont, hogy sehol máshol nem csökkent annyival a nyugdíjcélú megtakarítások aránya, mint Magyarországon.
A finanszírozási terv időközi teljesüléséről adott ki közleményt az ÁKK, ebben többek között kitérnek arra, hogy a lakossági állampapírok idei értékesítési tervének teljesüléséhez havi átlagban 50 milliárd forintnyi lakossági állománybővüésre van még szükség az év utolsó három hónapjában.
A magyar alapkezelők számára a koronavírus legdrámaibb hatása egyelőre a befektetői érdeklődés visszaesése volt. Úgy tűnik, a tavaszi hónapok után kezd visszatérni a kereslet, de az olyan régi kedvencek, mint az abszolút hozamú alapok vagy ingatlanalapok háttérbe szorulhatnak az indexkövető termékekkel szemben. Piaci szakemberek szerint jelentős bevételkiesést hozhat több magyar alapkezelőnél az Esma által belengetett, a sikerdíj-számításra vonatkozó változás, de még kérdés, mit vesz át ebből az MNB. Biró Gergelyt, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatóját, Vízkeleti Sándort, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatóját és Varga Zalánt, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatóját a mostani amerikai tőzsdei korrekció hatásáról is kérdeztük.
Megosztott a magyar lakosság annak kapcsán, mibe érdemes tenni a megtakarításait – ezt mutatják az MNB friss értékpapír statisztikái. Míg a részvények és befektetési alapok iránt továbbra is kitart a kereslet, a tartalékképzés iránti igény sem csökkent.
A témáról bővebben is szó lesz mai Private Investor Day online konferenciánkon!
Nagyot ment múlt héten a szuperállampapír, a magyar lakosság összesen közel 79 milliárd forint értékben jegyzett a papírból, ezzel a nyár utolsó hónapja közel 200 milliárdos kereslettel zárt.
Az eredeti tervnél 1710 milliárd forinttal magasabb, 3600 milliárd forint lehet idén az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya – derül ki az Államadósság Kezelő Központ frissített finanszírozási tervéből. Ez pedig azt is jelenti, hogy az eddig felvázoltnál sokkal fontosabb szerephez jutnak a lakossági állampapírok.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
